Foltos hajhullás
Az alopecia areata egy előre nem látható autoimmun bőrbetegség, amelynek következményeként az érintett személynek foltokban hull a haja, helyenként kopaszodik. Az alopecia areata gyakran egy-egy család több tagjánál is előfordul, s ezekben a családokban olyan autoimmun betegségek is kialakulhatnak, mint a vészes vérszegénység (anaemia perniciosa), lupus erythematosus és vitiligo. Gyakran kromoszóma-rendellenességben szenvedő, pl. Down-kóros betegeknél is megjelenik. Az alopecia areata mintegy négymillió európait érint, tekintet nélkül az életkorra vagy etnikai származásra.
A betegség lényege az, hogy külső vagy belső hatásra a hajtüszők sejtjei módosulnak, ennek következtében az immunrendszer testidegen anyagként azonosítja őket, s ellenanyagot termelve pusztítja őket. Az immunrendszer sejtjei – a fehérvérsejtek – megtámadják a hajtüsző gyorsan növő sejtjeit, ahol a haj képződik. A haj ezért tovább nem növekedik, majd kihull a hajhagymából. Ez bármely életkorban bekövetkezhet, s a népesség 1%- át érinti, ezek főleg gyermekek. Az érintett személyek hajtüszői kicsik, ezért rendkívüli mértékben lelassul a haj növekedése. Az alopecia areata betegségben szenvedő embereknél gyakrabban jelentkezik pajzsmirigy-rendellenesség, atópiás ekcéma, szénanátha vagy asztma. Az alopecia areata nem fertőző s táplálkozási eredetű bőrbetegség. Más egészségi problémához hasonlóan olykor stresszhelyzet váltja ki, ez azonban nem okvetlenül áll minden esetre. A nem veszélyezteti az életet, nem jár fizikai fájdalommal, emocionális szempontból azonban nagyon is megterhelő. Az alopecia areata betegséget leggyakrabban a fedezi fel, rendszerint ugyanis kezdeti stádiumában alig felismerhető.
Az alopecia areata betegség kiváltó okai
Többféle hipotézis létezik arra vonatkozóan, mi váltja ki az alopecia areata betegséget. Valószínűleg fontos szerepet játszanak benne az örökletes tényezők, ezt bizonyítja a betegségnek egy adott családon belüli halmozott előfordulása. A legtöbb autoimmun betegséghez hasonlóan a foltos kopaszodás is további autoimmun betegségek fokozott kockázatával jár. Az alopecia areata betegségben szenvedők esetében az immunrendszerben található bizonyos vegyi anyagoknak, mint pl. a citokineknek hajnövekedés-gátló szerepük lehet. Léteznek ugyan adatok veleszületett alopecia areata betegségben szenvedő gyermekekről, ezekben az esetekben azonban nem autoimmun betegségről van szó, ugyanis a gyermek éretlen immunrendszerrel születik.
Az alopecia areata közös okai és rizikófaktorai:
emocionális stressz,
az alopecia areata családi előfordulása,
bizonyos vegyi anyagok,
kromoszóma-rendellenességek, pl. Down-szindróma.
Az alopecia areata tünetei
Az alopecia areata elsődleges tünete a hajas fejbőrön jelentkező kerek kopasz foltok. Az első tünet kisgyermekeknél, illetve serdülőkorban jelentkezik, a betegség azonban bármely életkorban megjelenhet. Hajhullás a fej bármely részén előfordulhat, esetleg az egyik helyen kihull, a másik helyen viszont nőni kezd a haj. A hajas fejbőr bármely része érintett lehet, beleértve a szemöldököt, a szempillát és a bajuszt. A betegséget olykor az érintett területen jelentkező enyhe viszketés, fájdalomérzet és égő érzés kíséri. A foltos hajhullásban szenvedő betegek némelyikénél a köröm felszíne is deformálódik.
A betegség jelei és tünetei az alábbiak lehetnek:
Az érintett területen enyhe bőrpír.
Kisméretű kerek vagy ovális kopasz foltok a fejen.
Enyhe viszketés.
Az érintett terület érzékeny, égető érzés jelentkezik.
Bemélyedések.
Az alopécia stresszt okoz, és a pszichikai állapotának romlásához vezet. Mivel a kopaszodás következtében jelentős mértékben megváltozik az érintett személy kinézete, ezért egyesek kerülik a társaságot, szociális szorongásban, sőt depresszióban is szenvedhetnek. Súlyos esetekben, amikor a kihullott haj újranövésének esélye minimális, a betegeknek szükségük van arra, hogy szakemberrel beszéljék meg a problémát. Mindig létezik valamiféle esély a betegséget kísérő problémák vagy legalábbis enyhítésére.
